kill and run

Tudtam, hogy ez nem épp vidám:

e nemjövés, ez ócska szesz -

élek, s ez nem az én hibám.

Ígérem, orvosolva lesz.

Nincs mit mondanom. Lenne mit, de még nem kívánkozik ki belőlem. 

Pedig úgy istenigazán már nagyon jó lenne, ha kijönne és ki tudnám írni, mert most már elég volt. 

Egyszerűen csak  hadd írjam ki magamból, és megszabadulok. 

Könnyebb leszek, talán egyszer majd még lebegek. 

De még nem, még itt marad egy kicsit és kínoz és élvezi.

Még együtt élünk. 

Így, még nem mondok semmit, mert még nincs mit mondanom.

“Öltözz valami sötétbe, elegánsba

és feszesbe. Mondjuk egy

Bodor Ádám-mondatba.”

bounce

Erdős Virág: Ezt is elviszem magammal...





viszem a régen
kihízott nacim
viszem a kelet-német
származású macim
ezernyi véglet
közül a köztest
viszem a Csokonai
Vitéz Mihály Összest
ott lesz az ágyam
ahova fekszem
elviszem alvókának
egy-két régi ex-em
viszem a barnát
viszem a szőkét
viszem a felhalmozott
kapcsolati tőkét

viszem a tutit
viszem a gagyit
viszem az otthonkában
utcára tett nagyit
megannyi némán
átbliccelt évet
elviszem magammal a
szentendrei HÉV-et
viszem a Marcsit
viszem a Karcsit
elviszem Kenesétől
Keszthelyig a Balcsit
kicsit a nyarat
kicsit a telet
viszem a mindörökké-Moszkva-
Moszkva teret

apuka titkát
anyuka aranyát
elviszem magammal a
Bácskát meg a Baranyát
viszem a bölcsit
viszem a temetőt
viszem a csokoládé-
barna bőrű szeretőm
viszek egy búval
bevetett földet
viszem a pirosat a
fehéret a zöldet
elviszem ezt is
elviszem azt is
viszem a jófiút de
elviszem a faszt is

viszem a bankot
viszem a pálmát
elviszem minden igaz
magyar ember álmát
viszek egy csontig
lelakott testet
viszont az nem kérdés hogy
Buda helyett: Pestet
viszek egy szívet
viszek egy májat
viszek egy kívül-belül
lakhatatlan tájat
naná hogy úgy van
ahogy azt sejted:
viszek egy lassú burján-
zásnak indul sejtet

viszek egy csúnyán
beszopott mesét
viszem a legesleges-
legutolsó esélyt
ki tudja, lesz-e
búcsúzni időm
viszem a Duna-parton
levetetett cipőm
mit bánom úgyis
elviszem lazán
elviszem gond nélkül a
hátamon a hazám
aki ma büntet
az holnap lövet
viszek egy mindig vissza-
visszahulló
követ...

mert néha ilyen is kell

kicsit szomorkás

Tapasztalat - így becézzük tévedéseinket.

bejelentés.
múlt hét hétfő.
nincs sírás.
öröm.
pénz.
kedd.
óra.
szakest.
öltözz ki.
magassarkú.
hiba.
öröm.
bor.
nekem úgy is felveszi.
szkanderbíró.
fű.
Margitsziget.
buli.
öt perc.
öltöny.
móló.
kispál.
nutella.
srácok.
móka.
ének.
poseidon.
országház.
duna.
sodorj.
ropi.
bánat.
menj el.
maradj itt.
emberek.
mámor.
kék.
kacsa.
etesd.
napfelkelte.
hideg.
menjetek le onnan.
öten.
nevetés.
éhezés.
pezsgősüveg.
karika.
dobd rá.
nem megy rá.
béna.
cuki.
ráment.
menjünk.
villamos.
déli.
busz.
telefon.
fájós láb.
vonat.
rejtő jenő.
otthon.
fél óra alvás.
vissza pestre.
kínai.
majális.
kisz.
krisz.
sör.
ironman 3.
fagyi.
éjfél.
43,5 óra.
menjél aludni.
pázmány.
csütörtök.
névtábla.
csapat.
pbk.
póló.
verseny.
első-második.
foci.
veszett kutya.
eső.
foci.
bőrigázás.
csak pulcsi.
nevetés.
beszéd.
tánc.
zene.
ne akard megtudni.
zokni.
futás.
lépcső.
esés.
utállak.
nem beszélsz velem.
de igen.
de nem.
ne utálj.
majdnem.
menjünk haza.
kétségek.
péntek reggel.
péntek délután.
korona.
szülinap.
szabadsághíd.
torta.
móka.
zenegép.
gyros.
hárman.
négy óra.
nyolc óra.
végre alszom.
mégsem.
este fruttik.
óbuda.
sírás.
hárman.
szeretlek titeket.
végre alszom.
és tényleg.

erős egy hetem volt :) de jó volt :)

Mindig félreértjük magunkat és ritkán értünk meg másokat. A tapasztalat nem erkölcsi érték. Pusztán név, melyet az emberek tévedéseiknek adnak.