- Piszkos Fred, a kapitány.Meleg van.
- Az milyen ember?
- Rémes.
- Mégis.
- Neki van a világon a legtöbb esze. Fukar, kegyetlen, mogorva, és semmitől sem riad vissza, ha pénzről van szó. Mindenkit becsap, mindenből hasznot húz, senkivel sem barátkozik, egyedül járja a világot, és mint a neve is mutatja, teljesen piszkos.
Telet akarok.
Hideget.
Nem negyven fokot.
Azt nem szeretem.
Nem is értem, miért jó ez.
Miért jó a nyár?
Februárban írtam utoljára, azóta 180 fokot fordult a világ.
Én nem.
Csak a világ.
Így most a plafonon állok és az eső felfele esik.
Ez menő.
Volt egy szar márciusom.
Volt egy közepes áprilisom.
Volt egy tűrhető májusom.
Volt egy egész jó júniusom.
Van egy pompás júliusom
És talán lesz egy utolérhetetlen augusztusom.
Sok mindenen gondolkodom.
Például az angyalokon meg a világról és magamról.
Hogy valóban értelmes vagyok-e és kell-e az nekem, amiről azt gondolom, hogy kell, de nem száll meg az ihlet, hogy amolyan csodás csepi módjára kiírjam magamról.
Meg meleg is van.
Majd talán, ha trauma történik a lelkemmel.
Mondjuk az folyton történik.
Érdekes, amikor a múlt összeér a jelennel és
Rájövök, hogy fogalmam sincs, mit csinálok.
Kell egy lámpa, egy szamár és egy Sancho.
Azt hiszem, hamarosan kifejtek mindent.
Ha rájövök, hogy mi az a mindent.
Piszkos Fred vagyok, ez biztos, csak nem vagyok piszkos.
– Kissé fejbe ütött - felelte végre csndesen. - Most hova akar menni?A nő felvonta a vállát:- Nem tudom.- Engedje meg, hogy elkísérjem, én is oda készülök.