Kényszeredett biccentéssel üdvözöltek. Nekik is az volt az érzésük, hogy az élet pillanatnyilag nem felel meg a józan ész követelményeinek. (...) Csak az juthatott be a mennybe, aki előbb apróra beszámolt róla, hogyan élt az üzleti lehetőségekkel, amelyeket Isten, az ő angyalainak útján, a földön kínált neki. Egész nap csak az hallatszott minden egyes fülkéből, amint a szakemberek a végsőkig elnyűtten mondogatják mindazoknak, akik ezt a lehetőséget is elszalasztották, azt is: - Maga már megint lekéste a csatlakozást.
Vesztesnek lenni.
Tudom.
Ott vagyok.
Akkor is, ha nem.
De ott vagyok.
Ott élek.
Fáj a lelkem.
Taposnak rajta.
Menetelnek rajta.
Föl s alá.
Törik.
Zúzzák.
Ragasztják, hogy újra összeroppantsák.
Most ennyi.
És már ősz van.
Nem igaz, hogy a jó nem győzedelmeskedhet a gonosz fölött. Csak az angyaloknak is úgy kellene szerveződniük, mint a maffiának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése