úgy érzem kell tennem egy sebtapaszt a szívemre, mert ha ez így folytatok, akkor annak nem lesz jó vége. ez a karácsony, a két ünnep közti duhajkodás (iszonyat király volt a kipu-fruttik koncert :D KipuGyula lesz a következő gólyabálos kísérőm:DDDD), a szilveszter mind mind arra döbbentett rá, hogy gondok vannak.
megnéztem az így jártam anyátokkal azon részeit, amit még nem láttam és ez jött ki most. semmi ömlengés, semmi ujjongás, hogy micsoda móka mulatság volt a szilveszter, mert az volt, az tény :)
de kell egy pont.
és most úgy érzem, hogy nagyon nagyon nagyon össze-vissza az életem, a fejem.
katasztrófa.
de csak az kiabál aki fél... kéne kiabálnom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése