"...tudom, hogy nem kéne telefonálnom, de most nem vagyok valami jó állapotban és éppen azon tűnődtem, hogy emlékszel-e az Ilyenek voltunkra, amikor Kate és Hubble szakítottak, mert Hubble barátai viccelődtek, röhögcséltek és akkor halt meg az elnök, és Katey kiabált velük, Hubble meg dühös lett és ment volna Hollywoodba, és Katey persze nem bírta ezt, és Hubble szakított vele, Kate pedig állatira kiborult és felhívta Hubble-t, és megkérte menjen át hozzá és üldögéljen vele, mert ő volt a legjobb barátja, és szüksége volt a legjobb barátjára, és Hubble átment...és...és egész éjjel beszélgettek, majd elmentek Hollywoodba, ami egy katasztrófa volt, de jól indult, azzal a hajóval meg a... meg a... könyvpakolással. Sokszor láttam ezt a filmet, úgyhogy ha nem emlékszel a könyvpakolás jelenetre, akkor ne érezd magad hülyének vagy ilyesmi, és csak azért jutott eszembe, mert éppen itthon vagyok és...szóval én...öhm...kérlek gyere át mert...kérlek nagyon szeretnélek látni és beszélni veled...és... kérlek gyere át! Könyörgök! Gyere......Uramatyám!...
Annyira sajnálom, Luke! Soha többé nem teszek veled ilyet. Sikerült porig aláznom magam. Rosszul voltam és tudtam, ha felhívlak átjössz, de nem lett volna szabad. ---Semmi baj!--- De igen, igen baj, mert én nem vagyok ilyen lány. Nem vagyok olyan, aki sír és összeomlik és felhívja az ex-barátját, hogy jöjjön át és mentse meg. Köszönöm szépen, hogy átjöttél és, hogy betörted az ajtót! Nagyszerű pasi vagy, hogy megtetted. ---Ez micsoda?--- A kazetta az üzenetrögzítődből. ---Az én rögzítőmből?--- Ez az utolsó őrültség, amit el kellett viselned tőlem, esküszöm. Szeretném, ha tudnád, hallottam, hogy azt mondtad kiszállsz. Felfogtam és tiszteletben tartom...mostantól ---Rendben--- Most már menj! Hideg van! Elleszek!"
ennél többet most nem akarok mondani. holnap indulok gt-be....ott is el kell lennem.